Vissza Tovább

Tüdőszcintigráfia

A kombinált tüdőszcintigráfia az első választandó módszer a pulmonáris embólia gyanúja esetén, a hagyományos noninvazív módszerek (mellkasröntgen, légzésfunkció) mellett.

A. Perfúziós tüdőszcintigráfia

Farmakon: [Tc-99m] makroaggregált albumin (MAA)
Felhasznált jelenség: A szemcsék fennakadása a tüdő praekapillárisaiban
A leképezés időpontja: A vénás injekció után 5 perccel kezdhető
Szokásos képek: Elől-, hátul-, első és hátulsó ferde, oldalnézetek
Számolt kvantitatív adatok: Relatív perfúzió (%-os oldaldifferencia)
Kimutatható rendellenesség: A regionális tüdőperfúzió csökkenése:

(a) primer vascularis okból: embólia, trombózis, compressio esetén

(b) szekunder reflectoricus okból: regionális hypoxia (atelectasia, infiltrátum, emphysema, bronchitis, pleura-callus, daganat, stb.) esetén

Nem mutatható ki:A tüdőembólia és a ritka primer pulmonalis thrombosis nem különíthető el

A szekunder perfúzió-kiesés pontos etiológiája

A tüdőtumor malignus vagy benignus természete.

Magában végzett perfúziós tüdőszcintigráfia indikációi:

  1. Tüdőembólia valószínűségének csökkentése
    (normális perfúzió-eloszlás esetén a tüdőembólia valószínűsége minimális)
  2. Szeparált tüdőműködés számszerűsítése (műtét előtt a postoperativ légzési kapacitás becslésére)
  3. A tüdőperfúzió változásainak követése (chronicus bronchitis, asthma, gyulladásos betegségek esetén)
  4. Arteria pulmonalis agenesia ill. egyéb tüdőfejlődési rendellenesség
    (az intrapulmonális shunt kimutatására, mértékének becslésére).
  5. Jobb-bal shunt mértékének szemikvantitatív becslése a teljes testről készült sztatikus felvétel alapján (agy, vese aktivitás shunt esetén)

B. Inhalációs tüdőszcintigráfia

Farmakon:[Tc-99m] aerosol (rutinszerűen DTPA);
vagy nemesgázok (Kr-81m, Xe-133)
Felhasznált jelenség: A belégzett gáz vagy aerosol a tüdő azon részeire jut el, ahol légcsere zajlik
A leképezés időpontja: Inhalálás után azonnal kezdhető
Szokásos képek:Elől-, hátul-, hátulsó ferde és oldalnézetek

Ld.: statikus ill. kettős vizsgálat

Számolt kvantitatív adatok: Aerosolnál penetrációs index, az obstrukció fokának becslésére

Aerosolnál a mucociliáris clearance-funkció jellemzésére (dinamikus inhalációs tüdőszcintigráfia)

Kimutatható rendellenesség: Légcsere hiánya obstrukció, csökkenése bronchus-szűkület következtében.

(centrális depozició)

Általában perfúziós tüdőszcintigráfiával kombináltan végzik.

Ld. még: dinamikus inhalációs tüdőszcintigráfia


C. Kombinált inhalációs és perfúziós tüdőszcintigráfia

A két vizsgálatot lehetőleg egy napon végezzük; ekkor a kisebb radioaktivitás beépülésével járó (aeroszol használata esetén az inhalációs) vizsgálatot végezzük el először, majd azt követően a másikat.

Ha külön napon kerül sor a két vizsgálatra, embólia gyanúja esetén a perfúziós képsort célszerű először elkészíteni, mert ennek normális volta az inhalációs vizsgálatot feleslegessé teszi.

Felhasznált jelenség: Az embólia következtében elzárt ér ellátási területén:
  • a perfúziós szcintigráfia perfúzió-kiesést
  • az inhalációs szcintigráfia normális légcserét mutat
    (friss embólia esetén).

Kombinált tüdőszcintigráfia indikációja:

Tüdőembólia gyanúja esetén.

Ld.:

Az értékelésnél a kétféle tüdőszcintigráfiás képsoron kívül a mellkas-röntgen eredményét is figyelembe kell venni. Mivel a perfúziós tüdőszcintigram önmagában nem fajlagos (azaz számos ok miatt mutathat aktivitás-kiesést az embólián kívül is), alapvetően három nagy csoportba sorolható be a kombinált vizsgálat eredménye:
  • Több tüdőszegmentre kiterjedő perfúzió-defektus, ugyanott normális ventillációval és röntgen-képpel nagy valószínűséggel embóliára utal.
  • A perfúzió-defektus hiánya, vagy egybeeső perfúziós és inhalációs defektus az embólia kis valószínűségét jelzi.
  • A többi esetben a vizsgálat eredménye bizonytalan. Ilyenkor az anticoaguláns illetve thrombolyticus kezelés egyéni elbírálást igényel, illetve további vizsgálatokat (spirál CT) indokol.

Vizsgálat-variáns: dinamikus inhalációs tüdőszcintigráfia

Vissza Tovább